Újra van iskolapszichológusunk – Interjú Úri Pálmával

Szeptemberben iskolánk egy új taggal bővült, megérkezett hozzánk Úri Pálma, gimnáziumunk új iskolapszichológusa. Fel is tettünk neki pár kérdést, amivel talán őt és segítő munkáját közelebb hozhatjuk hozzátok.

 

Mikor döntötte el, hogy pszichológus szeretne lenni? Mik voltak az első lépések, amiket e hivatás irányába tett?

Tizedik osztályos koromban döntöttem el, hogy pszichológus szeretnék lenni. Most is tisztán emlékszem, hogy egy tavaszi reggelen pszichológiaórán tudatosult bennem, hogy én ezt a hivatást akarom választani. Fáradságos út kezdődött, mivel érettségi tantárgyként készültem a pszichológiára, de segítséget nem kaptam senkitől. Teljesen egyedül készültem fel a vizsgára, így tanultam meg saját bőrömön a kitartást. Munkámnak pedig szép eredménye lett. Az elején nem volt számomra tiszta, hogy hivatásként fogok a pszichológiára gondolni, de mindenképp ebben az irányban akartam továbbtanulni.

 

Volt esetleg ekkor olyan tanár az életében, aki motiválta, hogy a pszichológia irányában tanuljon tovább?

Az akkori tanárom, Gábor bácsi a pszichológiát nemcsak egy egyszerű tantárgyként mutatta be nekem, hanem a számomra legérdekesebb hivatásnak is. Sőt még csokit is hozott nekünk. Ezúton is köszönöm neki a motivációt és azt, hogy számára – kortársaimmal együtt – fontosak voltunk, mivel olyan értékeket közvetített, amelyeknek maradandó nyomai lettek életünkben. Kívánom, hogy sok Gábor bácsihoz hasonló tanár „szóljon bele” a jövőtökbe úgy, ahogy ő az enyémmel is tette. Jó volt az is, hogy megtapasztaltam a csalódást és a tanulással járó frusztrációt. Ezeknek az élményeknek hála rengeteget fejlődtem.

 

Iskolapszichológusként kezdte pályafutását, vagy dolgozott korábban a pszichológia más szakterületén is? Csak gyerekeknek nyújt segítséget?

Pályafutásomat egy pszichológiai központban kezdtem, ahol sok gyermekkel és fiatallal dolgoztam pszichológusként és NILD-terapeutaként. Ugyanakkor a gyermekvédelemben is dolgoztam: önkéntes munkám során több fiatalt gondoztam, akiknek segítő beszélgetéseket nyújtottam. Hamarosan kezdem a felnőttekkel való munkámat az iskola mellett.

 

Milyen feladatokból áll össze egy iskolapszichológus munkaköre?

Az iskolapszichológus munkájának elsődleges célja a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztése, lelki egészségének védelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának növelése. Az iskolapszichológus a gimnáziumban folyó sokrétű oktató-nevelő munkát a saját szakmai eszközeivel támogatja. Ezért főképpen olyan kérdésekkel és problémákkal foglalkozik, amelyek a tanítással, a tanulással, az iskolai élettel kapcsolatosak. Bármilyen más nehézség kapcsán is felkereshető azonban az iskolapszichológus, például családi problémák vagy súlyosabb pszichés zavarok esetében segítséget tud nyújtani a helyzet kezelésében, a megoldások keresésében, és ha szükséges, továbbirányítja a jelentkezőt a megfelelő ellátáshoz. Ugyanakkor olyan problémákkal is meg lehet keresni, mint a stressz- vagy indulatkezelés, a szorongás, a konfliktusok vagy a bántalmazások kezelése, de a pályatanácsadás, az osztályközösség és a gyerekek közötti kapcsolatok és a pszichoedukáció kapcsán is.

 

Leggyakrabban milyen problémákkal fordulnak Önhöz a gyerekek?

A leggyakoribb problémák jelenleg a szorongás, az önértékelési problémák, a szülőkkel való konfliktusok, a helyes rutin kialakításának nehézsége, valamint a pánikrohamok.

 

Mivel bátorítaná azokat a diákokat, akik félnek vagy nem merik felkeresni Önt?

Most kérdésre kérdéssel válaszolnék: A félelem motivál jobban, vagy az, hogy megoldd a problémádat, dilemmádat?

 

Ön szerint a problémáikat előbb egy szülőnek kellene elmondaniuk a gyerekeknek, vagy forduljanak egyből egy szakértőhöz?

Elsősorban a szülővel való együttműködést támogatnám. Ha a szülővel nem sikerült megegyezni, akkor várom egy beszélgetésre a diákot. Akik már megfordultak nálam – akár csak egyetlen konzultáción –, már tudják, mennyire sok múlik a helyes kommunikáción, hogy asszertíven viselkedjünk egy bizonyos helyzetben. Nem mindegy például, hogy a kommunikációs feszültségeket erősítjük a kimondott szóval vagy tompítjuk, hogy felkorbácsoljuk az ellentéteket vagy éppen kioltjuk. Elöntenek minket az érzések, vagy tudjuk uralni azokat egy beszédhelyzetben. Ha asszertívak vagyunk, akkor nyíltan fel tudjuk vállalni az érzéseinket, gondolatainkat, kiállunk az álláspontunk mellett, s mindezt úgy tudjuk kifelé kommunikálni, hogy a másik álláspontját is elfogadjuk, figyelembe vesszük.

 

A megbeszélt nehézségeket elmondja a szülőknek, a tanároknak vagy a kollégáinak?

A nehézségeiteket nem fedem fel senki előtt, köt a titoktartás. Ha szükséges, rendkívüli esetekben fedem fel azt, amit a diák megosztott velem: ha a saját vagy a többiek életét veszélyezteti, akkor kénytelen vagyok felbontani a titoktartást.

 

Ha további, esetleg komolyabb terápiás segítségre van szükség, hogy reagál?

Természetesen továbbküldöm az illetőt egy a problémára specializálódott szakértőhőz, aki mélyebben tud foglalkozni az adott esettel, nehézséggel.

 

Csak egyéni foglalkozásokra van lehetőség Önnél, vagy tervezi más jellegű programok megvalósítását is az iskolában?

Jelenleg egyéni üléseket folytatok a diákokkal, de tervben van csoportos beszélgetés és önismereti csoport kialakítása is. Ezeket a közeljövőben megvalósíthatónak tartom.

 

Hogy érzi magát a gimnáziumunkban?

Köszönöm a kérdésed, nagyon jól érzem magam itt, a gimnáziumotokban. Mindenki kedves és befogadó. A tanári kar nagyszerű, barátságos és segítőkész. Nagyon megkedveltelek titeket. Megvan bennetek az élet, illetve a lehetőség, hogy a legjobbat hozzátok ki magatokból, ezáltal saját magatok legjobb verzióivá váljatok. Főleg ha sikerül legyőznötök az óriásinak vélt problémáitokat.

 

Úri Pálma iskolapszichológus hétfőn és kedden dolgozik a gimnáziumban. Ha segítségre lenne szükségetek, a földszinti orvosi rendelőben tudjátok felkeresni.