A Feneketlen-tó romantikus meséje
Ha az ember újbudai, a Feneketlen-tavat csukott szemmel is bárhonnan megtalálná. A vizet övező park története a 18-19. század fordulóján kezdődött, mára pedig a budai oldal egyik ékkövévé vált. Ennek ellenére is tele van olyan ismeretlen és érdekes kincsekkel, mint a templom, a parkszínpad, a szobrai és jelképei. Ismerjük meg alaposabban a Feneketlen-tó történetét!
A tó története
A park helyén a 18. században csupán mocsaras, lápos terület helyezkedett el, melyet a Duna évtizedek során hordalékkal, főleg agyaggal töltött fel. Ennek következményeként a környék a 18. század végére gazdasági értelemben kapós térséggé vált, mert a mai Kosztolányi Dezső téren a sok agyag miatt téglagyár nyílt. A helyszín egészen 1877-ig tökéletes agyagkinyerő gödörnek számított, csakhogy az addigra már nagyon mélyre ásott gödörből feltörő víz megtöltötte a területet, és létrehozta a tavat. Bár a legenda úgy tartja, hogy a víz oly erővel tört fel, hogy az embereknek gépeiket hátrahagyva kellett menekülniük, a valóságban a talajvíz csak az 1889-es gyárbezárás után hódította meg teljesen a medrét.
A tó a 20. század elején is elhagyatottan és hasztalanul állt, sőt voltak esetek, mikor holttestek bukkantak elő belőle, például az 1919-es Tanácsköztársaság idején. A két világháború között számos öngyilkosságnak is színhelye volt a tó. A környék életében az első nagy változást a ciszterci szerzetesek 1912-es megtelepedése hozta el: épülni kezdtek az első bérházak, illetve elhatározták a templom és a gimnázium építését.
Ebben az időben született az a történet is, amelynek a tó a nevét köszönheti. Előtte évekig csak Kelenföldi-, Lágymányosi- vagy egész egyszerűen Névtelen-tónak nevezték, de az ekkortájt kezdődő építkezések előtt a munkások elkezdték elhordani a tó mögötti hegyet, és az összegyűjtött földet a vízbe szórni. Érdekes módon a vízen a föld lebegni kezdett, és nem süllyedt le az aljára. A munkások körében ezért egy monda kezdett el terjengeni, miszerint „azért nem süllyed le a tó aljára a föld, mert a tónak nincsen alja, ahová az lesüllyedhetne”. Az elmélettel ellentétben a tó csupán 4-5 méter mély, de található benne egy kútszerű mélyedés, ahol 18 méteres a mélység.
A tó körüli park 1958–60 között készült Mőcsényi Mihály (többszörösen kitüntetett, Kossuth-díjas magyar tájépítész és kertész) tervei alapján. Ebben az időben adták át a szabadtéri színpadot, és ekkor épült a ma is álló étterem. Eleinte egy halászcsárdát terveztek, de végül Park Étterem néven futott, ami 2000 óta a Hemingway nevet viseli.
Az 1980-as évekre a gazdag élővilágú tó vize lassacskán elapadt, és a víz minősége kezdett megromlani. Ennek megoldásaként a tóba szökőkutat és vízforgatót terveztek, melynek víztározói a Sas-hegy déli oldalán helyezkednek el. A 20. században a tavat horgászatra is használták, mely végett sok halat és nádast telepítettek bele. A tó ezirányú funkcióit 2010-ben szüntették meg. 2015-ben a tó körül futópályát hoztak létre.
A tó élővilága
A horgászati célok miatt a tó vizében rengeteg halfajta él: süllők, sügérek, harcsák, keszegek stb. A tóban számos teknős is fellelhető, mert sokan a megunt vagy más okok miatt meg nem tartott házikedvenceket is a tóba dobálták, így akaratlanul is benépesítve azt. Madarak tekintetében a tó rendszeres vendége a tőkés réce, a házikacsa, a szürke gém és a vörös vércse. A park növények terén is igen gazdag: papíreperfák, virginiai borókák és más ritka, nem őshonos növények is megtekinthetők benne.
A tó épületei
A ciszterciek „tömbje”
Ha a Kosztolányi-tér felől nézzük a tavat, egy igazán romantikus látképet kapunk a víz fölé magasodó templommal. Elsőre azt hinnénk, hogy már évszázadok óta elválaszthatatlanok, pedig az igazság az, hogy a templom még 100 esztendős sincs. Mi több, a ciszterciek gimnáziumi épülete idősebb is, mint maga a templom.
A gimnázium Dr. Walder Gyula tervei alapján 1927 és 1929 között épült, és ma a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium működik benne. 1948-ban az államosítások és a kommunista egyházellenesség következtében az iskolát átnevezték József Attila Gimnáziumra, melyet egészen a rendszerváltásig meg is őrzött. A gimnázium híres diákjai közt olyan nevek szerepelnek, mint Latinovits Zoltán, Czeizel Endre vagy éppen Romhányi József.
A gimnáziumhoz képest a templomra sokat kellett várni. A szintén Dr. Walder Gyula által tervezett, kéttornyú, neobarokk templom mindössze az 1938-as esztendőre készült el. Eredetileg egy cisztercita rendház is épült volna mellé, de ezt sajnos a második világháború végleg megakadályozta.
Színpad az ég alatt
A tó környékének másik jelentős épülete a Budai Parkszínpad, mely 2200 férőhelyével várja az idelátogatókat. A színpad az 1958-as parkosítás idején épült, akkor még Bartók Színpad néven. Alapvetően színházi előadásoknak adott otthont, de voltak esetek, amikor moziként vagy koncerthelyszínként használták.
Az épületet 2014-2015-ben teljesen felújították, és bárként működve szüntelen várja vendégeit.
A környék szobrai
A Feneketlen-tó környékét rengeteg szobor övezi, de akad köztük egy, ami tényleg vidámabbá teszi a park hangulatát: a mackó szobra, amit 1961-ben állítottak, és ma a játszótér mellett várja a gyerekek hadát.
Megtekinthető még az 1982-ben felállított Magyar Ifjúság Szabadságfrontja-emlékmű, mely az 1944-es hősi halottakra emlékezik, vagy a Fiú a hallal szobor is. De jelen vannak közismert személyiségeket ábrázoló szobrok is, mint Kosztolányi szobra, ami mellett saját korai költészetének legsikeresebb kötete, a „Mágia” látható, vagy éppen a harangok alatt álló Bartók-szobor.
A tó másik oldalán, a templom alatt látható Boldog Brenner János ciszterci szerzetes, rábakethelyi káplán és vértanú szobra, aki az 1956-os forradalom utáni egyházüldözésben vesztette életét. A templom és a gimnázium között pedig Klebelsberg Kunó oktatásügyi miniszter szobra áll. Ez a szobor eredetileg a Március 15. téren állt, de a második világháború után megsérült szobrot eltávolították, és 2001-ben helyezték mai helyére.
Nem vagyok környékbeli, így sajnos csupán 2-3 éve ismerkedtem meg a tóval és a parkkal, de rögtön rabul ejtett. Tényleg igazi ékköve a környéknek, amit népszerűsége is bizonyít. Akármikor mentem a Feneketlen-tóhoz fotózni, a park tele volt emberekkel. És tulajdonképpen ez így van rendjén.
Források:
A Feneketlen-tó | Magyar Nemzet
Budapest régi képeken | Facebook
Magyar Ifjúság Szabadságfrontja-emlékmű – Köztérkép
Klebelsberg Kunó-emlékmű – Köztérkép
