Tárlatok anno, tárhely most
Talán gondolkodás nélkül kijelenthetjük, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a magyarság és egyben a haza egyik legfontosabb jelképe. Ez a múzeum volt a sarokköve a magyarok nemzeti identitásának, a magyar értékrendnek és a magyar öntudatnak. A Múzeum körúton elhelyezkedő hatalmas és robusztus épület sok esetben az első dolog, ami eszünkbe juthat az 1848-as forradalomról, mert ez az épület „láthatta” szinte az egész történést. Vessük is bele magunkat a Pollack Mihály által tervezett klasszicista épület életébe, titkaiba, meséibe.
A 19. század legelején, pontosan 1802. november 25-én a magyar főnemesség meghatározó csoportjának számító Széchényi család akkori feje – Széchényi Ferenc (iskolánk névadójának, az akkor 11 éves Széchenyi Istvánnak az édesapja) – I. Ferenc császárhoz fordult, hogy saját nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozza.
A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötettérképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmet, illetve régiségeket és képmásokat foglalt magában. A gyűjtemény a múzeum felépítéséig a pesti pálosok kolostorában, majd az egyetem épületében kapott helyet.
A múzeumot Széchényi Ferenc az alapító levélben eleinte változó nevekkel illette, mint Nemzeti Könyvtár, Országos Múzeum vagy Nemzeti Múzeum, de alapvetően Nemzeti Könyvtárnak álmodta meg. Hivatalosan a múzeum alapításának éve 1802, de az első tárak csak 1812-ben jöttek létre. Ezek a könyvtár mellett a természettár és a régiségtár voltak. A mai telkét egy évvel később vették meg, viszont a tényleges építés csak 1837-ben kezdődött.
A gyűjtemény 1847-ben az elkészült épületbe költözött, amely egy évvel később a forradalom és szabadságharc prominens helyszíne lett. Az egyik legismertebb momentum Petőfi Sándor felszólalása a tömeg előtt. A mai feltételezések szerint Petőfi elszavalta ugyan a 12 pontot, de – a közhiedelemmel ellentétben – a Nemzeti dalt nem. Innen ezután elindult a tömeg a Budai Várba, Táncsics Mihályt kiszabadítani a börtönből. A múzeum épülete a forradalom után is fontos szerepet töltött be, többek között 1848-tól a díszteremben ülésezett a felsőház (egészen a Parlament megépítéséig), ideiglenes népgyűlés székházaként is szolgált, és később is működtek benne kormányzati testületek. A múzeum a nemzeti szabadságunk jelképe lett, a nemzeti ünnepen a mai napig itt történik a központi megemlékezés.
A múzeum dinamikusan növekvő gyűjteménye és a szerteágazó szakmai anyaga megkívánta két újabb intézmény, az Iparművészeti Múzeum, majd később a Szépművészeti Múzeum megalapítását. A 20. században újabb múzeumok váltak ki belőle, mint a Természettudományi és a Néprajzi Múzeum, valamint a Széchényi Könyvtár. A gyűjteménytár az elmúlt évtizedekben olyan intézményeket is kiszolgált, mint a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a balassagyarmati Palóc Múzeum és más vidéki múzeumok.
A klasszicista remekmű
A klasszicista stílusú épületet 1837-ben Pollack Mihály tervei szerint kezdték el építeni. A homlokzat timpanonját a müncheni Ludwig Schaller és a milánói Rafael Monti készítette. Középen Pannónia nőalakja ül, kezében egy babérkoszorúval, jobbján a tudomány és a művészet, balján a történelem és a hírnév allegorikus alakjaival. A timpanonon látható még a Dunát és Drávát megszemélyesítő két figura.
A másik két szobor a Dunát és Drávát személyesíti meg.
A fő lépcsőház falait és mennyezetét Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik, melyek a magyarok kiemelkedő történelmi eseményeit ábrázolják, köztük Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet és Kossuth Lajost, amint megalapítják Magyarország kormányát.
A freskók allegorikus alakokat ábrázolnak alul, míg felül a magyarok történetén vezetnek körbe minket.
A klasszicista jegyek felfedezhetőek a homlokzaton, a korinthoszi mintára készült márványoszlopokon, és a Pantheon mintájára készült kazettás félgömbkupolán.
Online tárlatok
Az épület történelmi korának ellenére is képes volt megújulni, és kiállításainak nagy részét átvinni az online térbe. Az olyan állandó tárlatai mellett, mint az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról készült összeállítás, valamint Széchenyi István életét és a reformkort bemutató gyűjtemény, jelenleg elérhető a nőnapra készült tárlat, melyben az államalapítás előtt élő nők viseletét, ékszereit mutatják be. Ezenkívül megtekinthetjük az Árpád-házi királyok és a magyar és horvát nemesség kapcsolatait, közös kulturális örökségét, vagy akár Gandhi életét fotókon, dokumentumfilmeken keresztül.
A múzeum számtalan online kiállítása ingyenesen elérhető a Múzeum honlapján.
Források
Magyar Nemzeti Múzeum (mnm.hu)
Magyar Nemzeti Múzeum – Wikipédia (wikipedia.org)
