Milyen szépek voltunk!
Ami a háttérben zajlott: hónapokig tartó táncpróbák, izomláz, változtatás a koreográfián, esések, baleset…Ami látható volt: különleges koreográfiák, profi táncosok, tomboló közönség…A végzősök osztálytáncáról és a tanártáncról olvashattok Griecs Melani tanárnő, Selmeczi Ildikó tanárnő, Szagán Luca (12. b), és Asaad Mariam (12. c) írásában
Griecs Melani tanárnő: Egy szuper közös emlék
Tanártánc

Kolléganőm, Pálos Ágnes tanárnő és én már kis korunktól jártunk táncolni, így a táncnak mindig is meghatározó szerepe volt és lesz az életünkben. Ezért is vállaltuk el, hogy megalkotjuk az idei tanártáncot.

Fotók: Kroó Boglár
Mindenképpen valamilyen látványos és pörgős táncot szerettünk volna, amiben nem csak a koreográfia, de a stílus is egyedi. Éppen ezért először a műfajt határoztuk meg, így esett a választásunk a Grease című musicalre. A zeneválasztásnál így már könnyű dolgunk volt, ehhez találtuk ki a táncmozdulatokat. Figyelembe kellett vennünk, hogy a lépések ne legyenek túl bonyolultak. A 25 perces ebédszünetek, amelyekben próbálni tudtunk, korlátoztak minket. De szerettük volna, ha a koreográfia ennek ellenére igényes lenne. A tánc nagy részét most találtuk ki, de persze inspirálódtunk a táncos múltunkból és a film egyes jeleneteiből is.

Fotó: Kroó Boglár
Fotó: Molnár Miklós
Már szeptemberben elkezdtük a próbákat. Szerencsére a kollégák ügyesek és szorgalmasak voltak. Akkor sem panaszkodtak, amikor az utolsó hónapban már majdnem minden ebédszünetüket táncolással töltötték. Pálos Ágnes kolleganőmmel maximalisták vagyunk mindketten, ezért nem volt könnyű dolga annak, aki táncolásra adta a fejét. A befektetett energia megtérült, a végeredmény egy szuper közös emlék lett!


Fotók: Kroó Boglár
Selmeczi Ildikó tanárnő: Öröm és humor
A 12. a osztálytánca

Az osztálytánc tervezése már a 11. évfolyam végén, májusban elkezdődött. Az Aladdin c. film zenéjéből válogattunk.

Két tehetséges diákunk: Juhász Réka és Szabados Molli vállalták a koreográfia összeállítását. Mindkét lány legalább ötéves táncos múlttal rendelkezik. Hatalmas lelkesedéssel kezdték el a munkát. A lányok javaslatára a filmet is majdnem mindenki megnézte.

A koreográfia a nyári hónapok alatt készült el. A próbák szeptembertől kezdődtek. A két táncos lábú diákra az egész osztály hallgatott. Egy jól összeszokott, érett osztályközösségről beszélhetünk.

Osztályfőnökként sajnos nem tudtam minden próbán ott lenni, mivel párhuzamosan nekem is óráim voltak. Ennek ellenére már az elejétől fogva olajozottan ment minden.
Fotó: Molnár Miklós
A tánc Aladdin történetének egy részét mutatja be látványos show-elemekkel és emelésekkel tarkítva. Nagyrészt természetesen a diákok táncolnak, de az utolsó jelenetben szerepet kap Jázmin hercegnő és udvarhölgye is: az osztályfőnök és helyettese.

A jelmezek a gyerekek ötlete szerint Kínából érkeztek az aranyos flitterekkel és ékkövekkel díszített hercegnői ruhákkal együtt.

Összességében ennél nagyobb és szebb csapatépítő feladatot nem is lehetett volna elképzelni! Remélem, hogy a közönség legalább annyi örömet és humort talált benne, mint mi a készülés során.

Szagán Luca (12. b): Olyan szépek voltunk!
A 12. b osztálytánca

November 24-hez közeledve: kimerülve, de izgatottan. Így jellemezném a 12. b osztályt a szalagavatónk előtt. Hosszú volt ez a két hónap. A szervezés összerántotta az osztályt. Olyanok lettünk, mint egy nagy hangyaboly. Mindenki nyüzsgött és ötletelt.

Szeptember közepe táján kezdtünk el foglalkozni az osztálytánccal. Először felmerült, hogy esetleg saját koreográfiával rukkolnánk elő, de ezt az ötletet hamar elvetettük. A rengeteg különóra és az érettségi hajtás miatt úgy döntöttünk, hogy szakavatott kézre bízzuk magunkat. Így történt, hogy Csordásné Paizs Kittire esett a választásunk, aki a káprázatos keringőnket is megálmodta. Kittit én már jó ideje ismertem, hiszen közel négy évig táncoltam a vezetésével.

Kitti azt kérte, hogy kezdjünk el gondolkodni a tematikán és a zenéken. Két nagyon jó ötletünk volt. Az egyik szerint különböző évtizedek zenéire kellene felépítenünk az előadásunkat, a másik szerint pedig híres filmzenékre. Hogy kompromisszumra jussunk, felvetettem, tartsuk meg mindkét ötletet, és táncoljunk különböző korok híres musicalzenéire. Ezt mindenki elfogadta.

Láttuk, hogy ha megtartjuk az összes zenét, még 25-én is ott fogunk táncolni a Sport11-ben. A baj csak az volt, hogy nem tudtuk eldönteni, mit húzzunk ki, és mit tartsunk meg. Kittire bíztuk a szelektálást, és megkértük, hogy helyezze valamilyen keretbe a táncunkat. Így született meg a szép szál legény szerepe, aki az utcán talált egy tánccipőt és egy esernyőt. Amint felvette ezeket, egy álomvilágba csöppent, ahol mindenki táncolt.

Próbáink szeptember végén kezdődtek. Jól haladtunk, de voltak buktatók is. Ezért az egész felállást át kellett koreografálnunk. Új főszereplőnk lett, és eggyel kevesebb emelésünk. Átalakítottuk a térformákat is. Már láttuk a fényt az alagút végén, amikor újra változtattunk. A nagy kérdés az volt, hogy hányszor táncoljuk el a történetet. Variáltunk a zenén, a koreográfián. Végül a mindkét irányba való táncbemutató után vette le a cipőt a főszereplőnk. Ez apróságnak tűnik, de mivel utolsó pillanatos változtatás volt, egy kis stresszel járt.

Úgy gondoltuk, már minden rendben van, amikor az egyik lány az osztályban – akinek akrobatikus múltja van, és a fő emelésünk központi alakja – edzésen lesérült. Mindez öt nappal a szalagavató előtt történt. Együtt izgultunk, hogy vajon mi lesz vele, és egyáltalán részt tud-e venni az eseményen. A legkisebb problémánk volt az emelés, de ki kellett vennünk a táncból.

Innen már nem volt más hátra, mint előre, és a főpróba után ott álltunk a színpadon, és büszkén mutattuk be a több hónapnyi készülés gyümölcsét a szeretteinknek. Most, a fényképeket nézegetve ez jut eszembe: olyan szépek voltunk…

Asaad Mariam (12. c): Egymásra csodálkoztunk
A 12. c osztálytánca

Osztályunk, a 12. c nem sokat vitatkozott azon, hogy mi legyen az osztálytánc zenéje. Elég hamar dűlőre jutottunk: az ABBA együttes Mamma Mia száma mellett döntöttünk. Közismert, mindenki szereti, igazi örömzene, jól táncolható. És az ABBA többi száma is verhetetlen!

A zenével megvoltunk, már csak az osztálytánc koreográfiája hiányzott. Profit kértünk fel, ami nagyon jó választás volt. Igazi 70-es évekbeli hangulatot varázsolt a tánctanárunk. Mi boldogan tanultuk a lépéseket. A koreográfia együtt lélegzett a zenével, sokszor énekelve próbáltunk.

A tánc végén több emelés is van, ami nagyon szép és még szórakoztató is. Viszont ha elestünk, gyakran meghúztuk a vállunkat.

Nem csak az osztály, hanem a tanáraink is sokat gyakoroltak. Azonban osztályfőnök-helyettesünk, Dobó Márta tanárnő balesete miatt nem folytathatta a tánctanulást. Viszont osztályfőnökünk, Porhajas László tanár úr végig kitartott, és szorgalmas tanuló volt. A tánc szüneteiben a fiúk korrepetálták. Felejthetetlen élményt nyújtott az asszonyverőben (atlétában) táncoló osztályfőnökünk.

Az osztálytánctanárunk, Kramarik Éva végig nagyon kedves és megértő volt. Többször megtörtént, hogy nem mentek azok a mozdulatok, amiket bemutatott. De nem adta fel, addig variálta az egyes lépéseket, míg számunkra is eltáncolhatóvá váltak. Türelmének köszönhetően viszonylag gyorsan tanultunk.

A próbák után izomlázunk lett, fájt a lábunk meg a hátunk. Ez nem volt igazán kedvünkre való… Ennek ellenére jókat nevettünk, és kiváló volt a hangulat. Végtére is semmi sincs ingyen, mi nagyon megdolgoztunk ezért az osztálytáncért! A keringő miatt pedig mi lányok nagyon örültünk, hogy egy ilyen mesésen szép ruhába belebújhattunk. Egymásra csodálkoztunk, hogy milyen gyönyörűek vagyunk.

