,, A kard útja”: a kendo
A kendo a japán gondolkodásmód megtestesülése. Harcművészet, mely a testet és a lelket egyaránt fejleszti. A kendo különleges történetét, technikáját mutatja be Horváth Barnabás írása.
Japán nemzeti sportja a kendo. Az elmúlt két évben szereztem némi tapasztalatot róla. De miért épp a kendo?
Az egész egy teljesen átlagos estén kezdődött, amikor tévét néztem otthon. Egy kvíz műsort néztem, melyben az egyik kérdés a kendoval volt kapcsolatos. A választ a kérdésre nem tudtam, viszont utána akartam járni a dolognak, úgyhogy rákerestem az interneten. Ekkor szembesültem a tényekkel. Nagyon izgatott lettem, ugyanis mindig nagyon tetszett a japán kultúra és harcművészet. Különösen tetszett, hogy eszközt használó sportágról van szó.
Képek: Flickr, Niagara Kendo Club
Rögtön rá is kerestem a budapesti edzési lehetőségekre. Szerencsére több klubot is találtam. A Budapest Főnix Kendo és Iaido Klub bizonyult a legjobbnak, mivel ez viszonylag közel helyezkedett el az otthonomhoz. Szerencsésnek vallom magam, hiszen egy összetartó és segítőkész közösségre találtam rá. Az utóbbi két évem alatt rengeteg embert ismertem meg. A folyamatos edzés mellett sok eseményen voltam: fellépéseken, versenyeken, bemutatókon és vizsgákon. Részt vehettem külföldi megmérettetésekben is, például Zadarban vagy Prágában.
De mi is ez a különleges sportág?
A kendo ősi japán eredetű küzdősport vagy harcművészet, melyet a régi korok emberei fejlesztettek ki, majd vittek tökélyre Japánban. Kezdetben a szamurájok tevékenysége volt. A szamurájok egyfajta speciális katonái voltak az éppen hatalmon lévő császárnak. A VIII. századtól egészen 1868-ig léteztek hivatásos szamurájok, akik majdnem ezer éven át számtalan csatában harcoltak a hazájukért.
Képek: Wikipedia, Wikipedia Commons
A gond csak akkor következett, mikor békeidő honolt Japánban, ugyanis így a katonáknak nem volt alkalmuk technikáik fejlesztésére. Ezért támadt az ötletük, hogy egymáson gyakorolják a vágásokat illetve védéseket. Így biztonságban fejlődhettek. A páncélt, avagy bogu-t is fejlesztették, amely a védelmet biztosította. A sport modern szabályzata már a XIX., illetve XX. században alakult ki. Az új, megreformált szabályok mellett egy rendszert is bevezettek, mely a gyakorlókat tudásuk alapján osztotta szintekre. Ez a kyu és dan rendszer. A kyu-ba tartoznak a kendo kezdő gyakorlói, akiknek még nincs túl sok tapasztalata, mivel nemrég kezdték a gyakorlást. Általában 6 különböző kyu fokozatot különböztetünk meg, bár ez egyesülettől és országtól függően változhat.
Fontos megjegyezni, hogy a kyu fokozatok csökkenő sorrendben következnek egymás után, ami azt jelenti, hogy a 6. kyu-s gyakorló a legtapasztalatlanabb, az 1. kyu-s pedig a legtapasztaltabb. A dan rendszerbe pedig már a középhaladó, illetve a haladó szintű gyakorlók tartoznak. Dan fokozatból mindenhol egységesen 10 létezik. A dan esetében növekvő a sorrend, ellentétben a kyu-val. Magas dan fokozatot igen nehéz szerezni, mivel ebben az esetben a pillanatnyi tudást, illetve a gyakorlással töltött évek számát is figyelembe veszik.
Milyen eszközöket használ egy kendoka, azaz egy gyakorló?
Az egyik legfontosabb az imént említett bogu, tehát a páncél, mely négy főbb részből áll: A tare, mely derék, comb és lágyékvédő, a do, mely a felsőtestet védi, a kote, mely az alkart, illetve a men, ami pedig a sisak, és természetesen a fejet védi. A kardunk már nem fém, mint a régi időkben. A shinai egy bambuszkard, mely négy egymásba fonódó csiszolt bambusz szálból áll. Létezik egy másféle kard is, melynek neve bokuto vagy bokken. Ez fakard, mely általában vörös vagy fehér tölgyből készül.
A kendo hatása
A kendo a testre, a lélekre és a szellemre is hat. A sportág gyakorlása olykor igen megterhelő és fárasztó. Így például kardió edzésnek is megfelelő. Mint minden japán dologban, itt is megjelenik a filozófia, melynek lényege a szellemi fejlődés. Ezt meditációval, valamint sok gyakorlással érjünk el. Meditációt minden edzés elején, illetve végén végzünk. Ilyenkor az összes jelenlévő felsorakozik egy hosszú sorba, majd a seisa vezényszóra leülünk. Ez a szó az ülés típusát jelöli. A seisa a tradicionális japán ülés, melyet eredetileg a császárok vezettek be.
Képek: Pinterest – Petar Hristov, Pinterest – Carlos Ortiz
Lényege, hogy a császárral, vagy bármilyen nagyobb rangú emberrel beszélgetőknek, tárgyalóknak ne legyen lehetősége a hirtelen támadásra. Ezt a célt az üléstípus úgy éri el, hogy az embereket a sarkára ülteti, kezeiket előre, a combra helyezteti. Miután megtörtént a seisa, a jelenlévők közüli legtapasztaltabb gyakorló a mokuso vezényszót kiáltja el, mely annyit tesz: halk gondolatok. Erre az egyesület összes tagja becsukja szemét és kezét összefonva ölébe teszi. A 15-20 másodperces röpke meditációt meghajlás, tiszteletadás követi, majd kezdődhet az edzés.
A kendo egyik legnagyobb előnye, hogy úgy tudja folyamatosan formálni az embert, hogy akár harminc-negyven év után is tud újat mutatni. Ezért vágtam bele én is.
