140 éve nyílt meg az Operaház

A Magyar Királyi Operaház megnyitóját 140 éve, 1884. szeptember 27-én tartották. Az épület a kiegyezés utáni városépítészet csúcsteljesítménye volt. Az intézmény rövidesen a főváros kulturális életének közkedvelt, meghatározó részévé vált.

A Nemzeti Színház az 1870-es években váltakozva adott helyet a drámai és operaelőadásoknak. ,,A dráma és opera együtt, egy házban kénytelen működni…a színház maga nem felel meg mindkét szak céljainak”- nevezik meg a problémát. Ezért a főváros pályázatot hirdetett egy dalszínház építésére, melyet Ybl Miklós építész nyert el.

Kép: Wikipédia

A kiírás szerint a munkálatoknál csak magyar iparosok, építészek és művészek dolgozhattak. Így az összes kőművesmunkát, az ács-és asztalosmunkákat, az öntöttvas oszlopokat, pilléreket, a színpadgépezetet, a tűzbiztos ajtókat, az ablakokat, a márványoszlopokat, stukkókat, szobrokat mind-mind hazai mesterek, művészek készítették.

Fotó: Somfay Gergő

Megkötés volt az is, hogy az épület neoreneszánsz stílusú legyen. Mivel Ybl a historizmus mestere volt, természetesen ezt a feladatot is elegánsan oldotta meg.

Fotó: Somfay Gergő

Miután 1881 decemberében a bécsi Ringtheater leégett, az Operaház építésénél a tűzbiztonság rendkívül fontossá vált. A gyúlékony faanyag helyett acélt használtak. A díszlet-és színpadmezőket hidraulikusan mozgatták.

Az Operaház illusztrációja a Meyers-lexikonban   Kép: Wikipédia

Az ünnepélyes megnyitón I. Ferenc József magyar király is jelen volt. A díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását játszották.

Erkel Ferenc, a Magyar Királyi Operaház főzeneigazgatója   Kép: Wikipédia

Az új Operaházba azonban nem fért be minden érdeklődő. A végletekig felcsigázott pesti közönség egyre csak gyűlt az Opera körül, majd betört az előcsarnokba. Mindenképp meg akarták nézni az épületet belülről is. Mielőtt nagyobb botrány lett volna, a rendőrség terelte ki őket.
A későbbiekben egyetlen kritika érte az épületet: a nagysága miatt. Ez a probléma a színpad méreteinél jelentkezett leginkább. Tudnunk kell azonban, hogy nem a megrendelő, vagy a tervező hibájából. Maga Ferenc József úgy engedélyezte az épület megépítését, hogy volt egy kikötése: nem lehet nagyobb a bécsi Operánál. A szóbeszéd úgy tartja, amikor meglátta, annyira megejtette szépségével a magyarok Operaháza, hogy így szólt: ,,Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet, mint a bécsi!”