Mindenszentek és halottak napja
Mindenszentek és halottak napja általánosan ismert ünnepnapok. Gyertyák, mécsesek, koszorúk, megemlékezés a temetőben, a feldíszített sírok – általában ezeket a képeket kapcsoljuk hozzájuk. Tudjuk-e, hogy két különböző ünnepről van szó? Ismerjük-e történetüket? Mik a hozzájuk kötődő szokások? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Huszár Sarolta 10.a osztályos tanuló
November elseje mindenszentek ünnepe
Mindenszenteket eredetileg a pünkösd utáni első vasárnapon tartották a keresztények. A 8. sz-ban viszont november elsejére tették a mindszentek ünnepét a római katolikusok. A dátum ugyanakkor már ,,foglalt” volt, hiszen ekkor emlékeztek meg a kelták a kóborló lelkekről. Az ortodox keresztények viszont nem változtattak, azóta is az eredeti időpontban, pünkösd után ünnepelnek. Eredetileg csak a keresztény vértanúk ünnepe volt mindenszentek. Majd ,,minden igazat” megünnepeltek, tehát szélesedett azok köre, akikért imádkozhattak a hívők.
November másodika a halottak napja
November másodikát a keresztények a halottak napjaként tartják számon. Az elhunyt, de üdvösséget még nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívőkért imádkoznak a hívek. Jóval későbbi eredetű a mindenszenteknél. Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be a bencés rendházakba. Kezdeményezése szerint az üdvözültekre való mindenszenteki megemlékezés után egy nappal az összes meghalt keresztény hívőről is meg kell emlékezni. A bencés szerzetesrenden kívül is népszerűvé vált ünnepet a katolikus egyház a 14. sz-tól vette át.
A hátramaradott élők számára lelki vigaszt nyújt, hogy meghalt szeretteikért imádkozhatnak ezen a napon. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.
Clunyi Szent Odilo bencés apát szobra (Forrás: Olympus Digital Camera)
Gyászmise az elhunytakért halottak napján (Forrás: Pannon RTV)
A protestáns felekezetek
A katolikus ünnepet idővel a protestáns felekezetek is átvették. Az evangélikusok és unitáriusok hivatalosan is elismerték. A reformátusok csak a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról.
Az ünnepi szokások
Az ünnepi szokások szerint mindszentek napján, vagy napjára rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat. Halottak napján a sírok teljes pompában vannak. A hátramaradottak a halottak lelki üdvéért imádkoznak, gyertyát, mécsest gyújtanak. A katolikus egyház szertartása szerint a hívők ma is elimádkozzák a mindenszentek litániáját és megáldják az új sírokat. Ha a családban olyan katonahalott van, aki messze földben nyugszik, akkor az ismeretlen katona sírjához is visznek virágot és gyertyát. Az évnek ezt az egy napját meghalt rokonaink, ismerőseink emlékére áldozzuk.
