Pest szíve, a Vörösmarty tér

Ha megkérdeznénk egy átlagos budapesti lakost, mi jut eszébe a karácsonyról, a Vörösmarty tér nagy valószínűséggel az első gondolatai közt szerepelne, hasonlóan, mint egy bécsinek a Rathausplatz vagy egy prágainak a Vencel tér. A Vörösmarty nekünk, budapestieknek a karácsony központja. Mindenki ismeri, de sokan nem is tudják, hogy valójában milyen kalandos története van a térnek, és hogy miképpen nyerte el mai formáját.

A tér története kapcsán a 18-19. század fordulóján érdemes felvenni a fonalat, amikor a kirakodóvásárok helyszínéül szolgáló területet az egyre növekvő pesti lakosság elkezdte beépíteni. A fejlődéséhez köthető első fontosabb évszám 1812, amikor is megépült a pesti Német Színház. Ekkor kapta a Színház tér nevet, melyet egészen 1874-ig viselt. A dualizmus alatt viszont már Gizella térnek hívták, és kulturális funkcióit elhagyva, immáron pénzügyi központként használták. Itt állt ugyanis a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és az Első Pesti Hazai Takarékpénztár székháza is. A millenniumi ünnepségekre (1896) elkészült a földalatti is, melynek egyik végállomása szintén a Gizella tér lett. Eleinte a névadó királyné szobrát szánták a területre, de e tervvel szemben végül a ma is látható emlékmű győzött. A tér közepén álló Vörösmarty-szoborcsoportot 1908-ban avatták fel, majd 1926-ban a tér is felvette a reformkori költő nevét.

A második világháborút a tér egészen jól átvészelte, mivel összesen egy épületétől fosztotta meg. A következő fordulópontot az 1984-es év jelentette, amikor kivonták az autóforgalmat a Vörösmarty tér területéről. Bevezető útja, a Váci utca vele együtt újult meg, és napjainkban is fontos részét képezi a turisták által közkedvelt tér arculatának. A híres „oroszlános kutat” 1985-ben, a felújítások után helyezték el.

A tér a 20. században szerencsére visszaszerezte eredeti, kulturális szerepét is: elég, ha csak az Ünnepi Könyvhétre vagy az Országos Rendező Iroda ma már nem létező épületére gondolunk. Az első adventi vásárt 1998-ban tartották meg itt, és azóta is minden évben a Vörösmarty téren kerül megrendezésre. 2019-ben a teret teljesen felújították, így a Vörösmarty tér látképét egyszerre határozzák meg a dualizmus kori épületek és a térrendezés legmodernebb elemei.

Nevezetes épületei:

1. A Vigadó változékony szomszédja

A Vigadó mögött, ahol most egy „üvegpalota” látható, egykor a pesti Német Színház állt. Az épület 1812-ben épült, mivel az akkori Pest lakossága több mint 55%-ban német anyanyelvű volt. Ezzel a Német Színház lett Pest első kőszínháza, és mintegy 3500 férőhelyes nézőterével Közép-Európában egyedülállónak számított.

Az épület klasszicista stílusban épült, homlokzatán négy múzsa őrködött. Az épület többször szenvedett el komoly sérüléseket: 1838-ban a pesti árvíz, majd 1847-ben egy kiégés rongálta meg. A tűzkárok miatt végül elbontották a pesti Német Színháznak otthont adó háztömböt.

A színház helyén 1872-ben épült fel Haas Frigyes bérpalotája. A Haas-palota alsóbb szintjein a családi szőnyegkereskedés kapott helyet, míg a maradék három emeleten lakások helyezkedtek el.

A palota sajnos a második világháború alatt egy bombatalálat következtében kigyulladt. A romjai bő egy évtizedig egyfajta „mementóként” hirdették Budapest ostromának emlékét. 1959-ben lebontották, és a helyére egy parkolót építettek. A parkoló helyén 1971-ben építették fel a tízemeletes ORI-székházat. Az ORI, azaz az Országos Rendező Iroda feladata volt a könnyűzene cenzúrázása, a koncertek szervezése, illetve a zenészek támogatása is.

S bár az ORI a rendszerváltás után bedőlt, lehangoló épülete egészen a 2000-es évek második feléig állt, amikor is átvette a helyét a ma is megcsodálható „üvegpalota”, a No.1. Irodaház.

2. A Futura-ház

Az 1812-es év a pesti Német Színház mellett még egy épületet adott a térnek. Ez volt a Vendéglő a Magyar Királyhoz.

Az épület egy háromemeletes, klasszicista szálló volt, mely Pest első szállodájának számított. Az épület korának egyik legjobbja volt, népszerűsége azonban az első világháború után lehanyatlott. Az épületet 1937-ben vásárolta meg a Horthy-korszak agrárkereskedelmét fellendítő Futura Rt. 800 000 pengőért. A szállodát lebontották, és helyére felépítették a ma is látható székházat, mely túlélte a háborút, és az 1950-es években a Gazdasági Minisztérium központja lett. Ma az épületben már csak egy kaszinó foglal helyet.

3. A világhírű cukrászda

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza az 1860-as években készült el Hild József tervei alapján, és ennek a földszintjén nyílt meg aztán az első cukrászda. Egészen pontosan 1870-ben költözött Kugler Henrik cukrászdája a Gizella térre. A cukrászda később úgy került Gerbeaud Emil kezébe, hogy az utód nélküli Kugler Pestre hívatta Svájcból, hogy betársuljon, majd idővel átvegye a vállalkozását. A cukrászda 1884-ben fel is vette a Gerbeaud nevet. A sztárcukrász honosította meg egyébként a macskanyelvet és a konyakmeggyet Magyarországon. A cukrászda kevés sérüléssel átvészelte a világháborút, de a kommunizmus alatti államosítás során nevét Vörösmartyra cserélték. Az 1984-ig tartó időszakban jelent meg a sokak által kedvelt zserbószelet is. Szerencsére a cukrászda mind a mai napig a századelő eleganciájával várja a látogatókat, immáron újra Gerbeaud néven.

4. Nagyanyáink luxusáruháza

Egykoron, mikor még Budapesten nem voltak plázák, csak bérházak aljában működő butikok és szabászatok, a Luxus Áruház volt hivatott kielégíteni nagyszüleink és szüleink igényeit az elegancia terén. Az 1911-ben épült, szecessziós palotában a második világháború előtt egy Renault-szalon és a Haas-család lakástextilraktára foglalt helyet, az 1950-es években pedig a Divattextil Vállalat működött benne. A Luxus Áruház csak 1963-ban költözött az épületbe, de maradandót alkotott. Az áruház maga volt az exkluzivitás és a minőség: korának legdrágább ruháit (pl. Rotschild Klára kollekcióit) árulta. Az üzletben gyakorta vásároltak színészek és a környező irodaházak jól fizetett dolgozói. Több évtizedes csillogása után az áruház 2006-ban zárt be. Ironikus, hogy az épületben ma egy Bershka működik.

5. Egy „Alpári” ház

A Váci utca és Vörösmarty tér sarkán áll egy palota, mely egykoron az Első Pesti Hazai Takarékpénztár székháza volt.

A palota tervezési jogát Alpár Ignác nyerte meg (a Deák téri Anker-ház, a Vajdahunyad vára és a Szabadság téri Magyar Nemzeti Bank is az ő nevéhez fűződik). Az épület pontosan 1915-re készült el, és még a második világháború után is pénzintézetként működött egy ideig. Felújítását 1985-ben végezték el tökéletes pontossággal, mellyel mind külső, mind belső értékeit visszakapta a sok évtizedes átalakítások és rombolások után. A tér felé néző díszkutat is ekkor helyezték el az épület falán. Ma az épületben egy H&M üzemel.

Bízom benne, hogy az ismeretterjesztő cikkemmel sikerült közelebb hoznom hozzátok Budapest egyik emblematikus közterét. S bár a karácsonyi vásár idén elmarad, remélem, hogy olvasás közben mindenki ott érzi majd magát legalább öt percre a karácsonyfa mellett a Vörösmarty téren.