Mitől kürtős a kürtős?
Fogadok, hogy mindenki számára megvan az az érzés, amikor egy áruházból megérezzük az ízletes kürtőskalács standjából áradó finom illatot. Sokan alig tudják megállni, hogy ne vegyenek ezekből az ínycsiklandó süteményekből. Elgondolkodtál már, hogy hogyan találták fel őseink, és hogyan készítik ezt az édességet más országokban?
A kürtőskalács eredete
Fritz Hahn heidelbergi cukrászmester felkutatta, hogy rúdra tekert kőttestésztából (kelt tésztából) készült süteményt már Kr. e. 400-ban is készítettek a görögök Dionüszosz ünnepségein. Ez az „Obelias-kenyér” körülbelül egy méter hosszú lehetett, és két ember hordozta a vállán. Jelenlegi ismereteink szerint nem valószínű, hogy ezt az eljárást más népek is átvették. 
A kürtőskalácsról a mi kultúránkban két történet létezik, természetesen vannak még egyéb történetek ennek a süteménynek az eredetével kapcsolatban, de mi azt valljuk magunkénak, ami a legközelebb áll hozzánk.
Az egyik a honfoglalás koráig vezethető vissza, a másik a tatárjáráshoz kötődik. A portyázó magyarok, amikor lisztet és tojást szereztek, tésztát gyúrtak belőle, majd kürtjeikre felcsavarva megsütötték a tábortűznél. Sokan cáfolják ezt az „elméletet”, mivel ők úgy gondolják, a honfoglaló magyarok nem készítettek ilyen süteményt, csak akkor, amikor már stabil konyhával rendelkeztek.
A másik történet a székelyekhez kötődik. A tatárjáráskor a székelyek elmenekültek: voltak, akik a hegyekben, mások a barlangokban találtak menedéket. A tatárok nem tudtak mit kezdeni a megközelíthetetlen búvóhelyekkel, így úgy döntöttek, kiéheztetik a székelyeket. Mikor már mind a két félnek kezdett elfogyni az ennivalója, egy székely asszony a maradék lisztből hatalmas kalácsokat sütött, amelyeket dorongra vagy magas póznákra húztak.
2015 december 3-án hungarikum lett a kürtőskalács, bár egyes források szerint valójában egy német eredetű édesség, és Románia is a saját süteményének tartja.
A kürtőskalács fajtái
A 16. században a süteménycsalád fejlődése három ágra oszlott.
Az első ághoz azok a sütemények tartoznak, amelyekben a dorongra csavarvonal alakban fel van tekerve a tésztacsík. Ezek közé tartozik a székely-magyar kürtőskalács, a szakolcai trdelnik és az ezzel lényegében azonos cseh-morva trdlo/trdelnice/trdelnik, valamint a kürtősfánk (vagy olajban sült kürtős).
A második ághoz a folyékony tésztából készülő sütemények tartoznak, éspedig a litván-lengyel-francia ragoulis/šakotis/sękacz/gâteau à la broche, a német Baumkuchen, az osztrák Prügeltorte/Prügelkrapfen, valamint a svéd spettekaka/spettkaka.
A harmadik ágat az erdélyi szász Baumstriezel képviseli: ebben egy összefüggő tésztalapot helyeznek a dorongra. Ennek tésztájába mazsolát is tesznek.
A kürtőskalácsnak ezenkívül két fajtáját különböztetjük meg, a hagyományos és a vásári változatot.
A hagyományos változat csakis megszabott alapanyagokból állhat, és általában parázson készül. Összetevői között csak szacharóz, búzaliszt, tej, vaj, tojás, élesztő és só szerepelhet, és utóborítása sem lehet más, mint darált, aprított dió, mandula, fahéjpor vagy természetes vaníliapor felhasználásával készült vaníliás cukor.
A vásári verzió sokkal engedékenyebb, ezáltal kisebb műhelyekben is előállítható, és jóval olcsóbb is lehet. Rengeteg alapanyagot módosíthatunk porokkal, és akár ki is hagyhatunk párat. Az utóborítását cukrászsütemények íz- és illatvilágával is elláthatjuk, de nem nevezhető kürtőskalácsnak az a sütemény aminek az utóborításán megtalálható a só, hús vagy sajt.
2017 nyarán szigorításokat vezettek be, mivel a kürtőskalácsok minősége nagyon silány lett. A leírás alapján „kürtőskalácsnak csak azt a hagyományos technológiával, kelt tésztából készült, csavart édességet lehet nevezni, amelynek hossza legalább 17 centiméter, kisebbik belső átmérője pedig eléri az öt centimétert. Készítése során a kelt tésztát a sütődorongra tekerik, felületét cukorral borítják, majd parázs vagy más sugárzó hő mellett kisütik. A külső, karamellizált cukormáz fényes, ropogós, az édes tészta egyenletesen átsült, puha és foszlós.”
A kürtőskalács idegen nyelvű megnevezései
A szomszédos népek körében a sütemény sajátos megnevezései alakultak ki. Az egykoron Erdélyben élő szászok tükörfordítást alkalmaztak: Schornsteinkuchen. A lengyelek és a románok a szó fonetikus átírása mellett a magyar kalács, illetve székely kalács jelzős szerkezet fordításait is használják (kurtoszkalacz vagy węgierski kołacz, illetve colac secuiesc, esetleg cozonac secuiesc). Más nyelveken a kürtőskalács fonetikus átírását alkalmazzák (pl. angolul Kurtosh Kalach), esetleg a kürtős fonetikusan, a kalács pedig az adott nyelvi fordításban.
Kürtőskalács Fesztivál
2019-ben 7. alkalommal került megrendezésre a Városligetben a Kürtőskalács Fesztivál, ahova nekem is sikerült bejutnom, és személy szerint nagyon jól éreztem magam. Rengeteg családi- és gyermekprogrammal rendelkezik az esemény. Több mint 30 különböző kürtőskalácsstand állt a helyszínen, miközben remek koncerteket élvezhettek a látogatók, és a kürtőskalács illata járta át a helyszínt. Barátaimmal mentem el a fesztiválra, órákig hallgattuk a zenét, bár voltak jó és kevésbé jó előadók is. Egy ilyen fesztiválon azt hihetné az ember, hogy drágán juthat hozzá a kalácshoz, de szerencsére korrekt áron kaptuk meg őket.
Források:
