Ferenc Jóskából Szabadság

Egy drezdai műegyetemi tanár, Mehrtens a világ legszebb konzolos hídjának nevezte az idén 125. születésnapját ünneplő Szabadság hidat. A jeles évforduló alkalmából a Diáksáv egy helytörténeti cikkel köszönti fel a méltóságteljes építményt.

A Szabadság híd éjszakai kivilágítása

A Szabadság híd története egészen 1893-ig nyúlik vissza, amikor is feleségével, az Erzsébet híddal egyetemben közös törvénycikkben rendelték el megépítésüket – akkor még Fővám téri, illetve Eskü téri hidak néven. Építési költségüket az ekkor már álló Lánchíd és Margit híd iszonyatos hídvámbevételeiből finanszírozták. A végrehajtásra a Kereskedelmi Minisztérium írt ki nemzetközi pályázatot, melyre összesen 74 terv érkezett be, ebből 53 az Eskü téri, 21 pedig a Fővám térire vonatkozott. A Fővám téri hídra végül Feketeházy János és Totth Róbert terveit választották.

A híd tervrajza

A kivitelezési terveket Gállik István, Beke József, valamint Jurkinyi Jenő mérnökök készítették, és az építményt a korban nagyon divatos függőhíd formára álmodták meg. A kapuzati megoldásokat Nagy Virgil műegyetemi tanár dolgozta ki, és a címeren felül 2-2 turulmadárban gondolkozott. Az építkezést 1894-ben kezdték el. A vasszerkezetet 1895-ben a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára Seefehlner Gyula irányításában gyártotta le. A hidat ellátták villamosvágánnyal, 48 gázlámpával, 12 ívlámpával és 8 izzólámpával.

A hidat 2 év alatt építették fel. Viszonyítási alapnak: az Erzsébet híd 7 év alatt készült el.

A hidat 1896. október 4-én a millenniumi ünnepségek keretében és a magyar király jelenlétében adták át, nem véletlenül, hisz a Szabadság híd eredetileg Ferenc József nevét viselte. Az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója egy elektromos szerkezet segítségével verte be a híd utolsó, a király monogramjával ellátott ezüstszegecsét. (A szegecs egyébként egészen 1945-ig látható volt a hídon, amikor is ellopták. 1946-os helyreállítása során a szegecset alumíniummal pótolták, és egy üvegbúrát is helyeztek rá, de ennek ellenére is lába kélt.) A Ferenc József híd Budapest harmadik hídjává vált (ha nem számoljuk a mai Rákóczi híd mellett futó vasúti összekötő hidat, mert akkor csak a negyedik). Megépülése teljesen átalakította a főváros látképét, és az addig mocsaras területnek számító Újbudát is felvirágoztatta.

A Ferenc József híd az 1920-as években Budáról.

A híd 1945. január 16-ig teljes nyugalommal állt a Gellért tér és a Fővám tér között, míg a második világháború idején a Magyarországot megtartani vágyó német csapatok a többi budapesti hidunkkal együtt fel nem robbantották, ezzel is visszatartva az egyre előre törő szovjeteket. A híd közepére erősített robbanótöltetek romboló ereje a pesti oldalt egy fokkal kevésbé érte, mint a budait.

A felrobbantott Szabadság híd a budai oldalról fotózva.

Budapest ostroma után a szovjetek egy ideiglenes pontonhíddal helyettesítették a használhatatlan hidat, ami bár nem számított a legstabilabb szerkezetnek, mégis tökéletesen elfért a két konzol között. A ponton 1945. március 15-től egészen 1946. január 10-ig stabilan kitartott, ám ekkor egy dunai jégzajlás elsodorta.

Az ideiglenes pontonhíd a két konzol közé építve.

Ekkor a főváros 8 napra ismét kettészakadt, egészen a Kossuth híd felépüléséig. A híd újjáépítése 1946 tavaszán kezdődött el Sávoly Pál tervei alapján. A középső hídrészt az 1894-es tervek szerint legyártották, és úszódarukról kapcsolták az ekkorra már kijavított részekhez. Ezt 1946. július 12-re végezték el. A hídon helyreállították a villamosvágányokat, a kockakőburkolatot és a járdát is. A régi, díszes korlátokat egyszerűbbekkel pótolták, és festék híján az egészet szürkére festették, a pályakiegészítést pedig a Dunán sodródó hídroncsokból végezték el. A hidat 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak, ezzel a második világháború után ő lett Budapest első újra járható hídja. Mai Szabadság nevét is ekkor kapta – a kommunista ideológiával egyszerűen nem fért össze a korábbi uralkodói név. A vámházak közül a budaiak eltűntek, csak a pesti oldal épületei maradtak meg. Budapesten egyébként ezek az utolsó hidakhoz tartozó és ma is álló vámházak.

A Szabadság híd első felülvizsgálatát 1965 és 1968 között végezték el, hogy aztán 1969-ben lecseréljék a villamosvágányokat, és a híd megkaphassa a mai aszfaltburkolatát. Ezt követően a hidat 1980 és 1985 között teljesen felújították, modernizálták a világítását és a vágányait is. Eredeti zöld színét is ekkor kapta vissza. 1996-ban, a híd fennállásának századik évfordulóján a hidász szakma a Műegyetemmel és a Fővárossal egybeülve egy közös tudományos ülésszakot rendezett, ahol magasztalták az építmény mérnöki zsenialitását. Hízhatott is a híd mája. 2007-ben pedig egy 15 hónapig tartó felújítást végeztek rajta, aminek keretében műemlékileg rekonstruálták a hidat. A ma is látható diszkivilágítást is ekkor helyezték el rajta. 2009 óta a hídon kerékpárút is található.

A 2010-es években a Szabadság híd többször is reflektorfénybe került. Nemrégiben Kolodko Mihály gerillaszobrász egy kis Ferenc József-szoborral jutalmazta meg a hidat, ezzel is utalva régi nevére. Az amúgy is szép hidunk ezzel a szoborral kiegészülve még aranyosabb hatást kelt, amit a számtalan szerelemlakat is erősít. Ráadásul a Szabadság híd a fiatalok kedves találkozási helyévé is vált, hála a 2017 óta gyakran megrendezett Szabihíd nevű, az autóforgalmat és a villamosközlekedést egyaránt kizáró programnak.

Források:

Wikipédia: Szabadság híd

Sulinet.hu

24.hu

  1. Sweet Bonanza Slot
  2. Slot Zeus Pragmatic
  3. Akun demo pg
  4. Slot Online
  5. Link Slot Gacor
  6. Bocoran Jam Gacor
  7. Depo Slot pakai OVO
  8. Taruhan Bola Online