Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje
A kereszténység harmadik legnagyobb ünnepét ötven nappal húsvét után ünnepeljük. Jelképei: a galamb, a lángnyelv és a tűz. Napjainkban az erdélyi Csíksomlyón ünneplik legnagyobb számban a magyar keresztények.
Kép: SopronMédia
A pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe a karácsony és a húsvét után. A hívők a Szentlélek eljövetelét, kiáradását ünneplik ekkor. Ez a nap az egyház születésnapja is.
Képek: Wikipédia
Az ünnep neve görög eredetű. A pentekoszté (ötvenedik) szó arra utal, hogy a húsvétot ötven nappal követi. Ezért éppúgy mozgó ünnep, mint a húsvét, hiszen a húsvét idejének kiszámításához a nap járásán kívül a hold járását is figyelembe kell venni.
Képek: Magyar Kurir, Feszty Masa: Pünkösd, Tiziano: A szentlélek eljövetele, El Greco: Pünkösd
De pontosan mi is történt pünkösdkor a kereszténység szerint? Jézus mennybemenetele után tíz nappal a 11 apostol, a tanítványok és az asszonyok együtt imádkoztak. Ekkor az égből zúgás támadt, a házat, ahol voltak, nagy hang töltötte be. Lángnyelvek jelentek meg mindannyiuk feje fölött, betöltötte őket a Szentlélek, s ők különös nyelveken kezdtek el szólani.
Képek: Magyar Kurir, Facebook
A pünkösd legfontosabb jelképei a galamb, a lángnyelv, a tűz és a szélzúgás. Liturgikus színe a piros.
Képek: Magyar Kurir, Wikipédia, Magyar Nemzet
Sok helyen tartanak búcsút pünkösdkor. A legtöbb, több százezer embert az erdélyi Csíksomlyó pünkösdi búcsúja vonzza. Különös tiszteletben áll a csodatévő csíksomlyói Mária.
Képek: Magyar Nemzet
Napjainkban a csíksomlyói búcsú ökumenikus és összmagyar jelleget is kapott.
Képek: Beliczay László, Maszol, Wikipédia
