Ferenc Jóskából Szabadság
Egy drezdai műegyetemi tanár, Mehrtens a világ legszebb konzolos hídjának nevezte az idén 125. születésnapját ünneplő Szabadság hidat. A jeles évforduló alkalmából a Diáksáv egy helytörténeti cikkel köszönti fel a méltóságteljes építményt.
A Szabadság híd története egészen 1893-ig nyúlik vissza, amikor is feleségével, az Erzsébet híddal egyetemben közös törvénycikkben rendelték el megépítésüket – akkor még Fővám téri, illetve Eskü téri hidak néven. Építési költségüket az ekkor már álló Lánchíd és Margit híd iszonyatos hídvámbevételeiből finanszírozták. A végrehajtásra a Kereskedelmi Minisztérium írt ki nemzetközi pályázatot, melyre összesen 74 terv érkezett be, ebből 53 az Eskü téri, 21 pedig a Fővám térire vonatkozott. A Fővám téri hídra végül Feketeházy János és Totth Róbert terveit választották.
A kivitelezési terveket Gállik István, Beke József, valamint Jurkinyi Jenő mérnökök készítették, és az építményt a korban nagyon divatos függőhíd formára álmodták meg. A kapuzati megoldásokat Nagy Virgil műegyetemi tanár dolgozta ki, és a címeren felül 2-2 turulmadárban gondolkozott. Az építkezést 1894-ben kezdték el. A vasszerkezetet 1895-ben a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára Seefehlner Gyula irányításában gyártotta le. A hidat ellátták villamosvágánnyal, 48 gázlámpával, 12 ívlámpával és 8 izzólámpával.
A hidat 1896. október 4-én a millenniumi ünnepségek keretében és a magyar király jelenlétében adták át, nem véletlenül, hisz a Szabadság híd eredetileg Ferenc József nevét viselte. Az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója egy elektromos szerkezet segítségével verte be a híd utolsó, a király monogramjával ellátott ezüstszegecsét. (A szegecs egyébként egészen 1945-ig látható volt a hídon, amikor is ellopták. 1946-os helyreállítása során a szegecset alumíniummal pótolták, és egy üvegbúrát is helyeztek rá, de ennek ellenére is lába kélt.) A Ferenc József híd Budapest harmadik hídjává vált (ha nem számoljuk a mai Rákóczi híd mellett futó vasúti összekötő hidat, mert akkor csak a negyedik). Megépülése teljesen átalakította a főváros látképét, és az addig mocsaras területnek számító Újbudát is felvirágoztatta.
A híd 1945. január 16-ig teljes nyugalommal állt a Gellért tér és a Fővám tér között, míg a második világháború idején a Magyarországot megtartani vágyó német csapatok a többi budapesti hidunkkal együtt fel nem robbantották, ezzel is visszatartva az egyre előre törő szovjeteket. A híd közepére erősített robbanótöltetek romboló ereje a pesti oldalt egy fokkal kevésbé érte, mint a budait.
Budapest ostroma után a szovjetek egy ideiglenes pontonhíddal helyettesítették a használhatatlan hidat, ami bár nem számított a legstabilabb szerkezetnek, mégis tökéletesen elfért a két konzol között. A ponton 1945. március 15-től egészen 1946. január 10-ig stabilan kitartott, ám ekkor egy dunai jégzajlás elsodorta.
Ekkor a főváros 8 napra ismét kettészakadt, egészen a Kossuth híd felépüléséig. A híd újjáépítése 1946 tavaszán kezdődött el Sávoly Pál tervei alapján. A középső hídrészt az 1894-es tervek szerint legyártották, és úszódarukról kapcsolták az ekkorra már kijavított részekhez. Ezt 1946. július 12-re végezték el. A hídon helyreállították a villamosvágányokat, a kockakőburkolatot és a járdát is. A régi, díszes korlátokat egyszerűbbekkel pótolták, és festék híján az egészet szürkére festették, a pályakiegészítést pedig a Dunán sodródó hídroncsokból végezték el. A hidat 1946. augusztus 20-án adták át a forgalomnak, ezzel a második világháború után ő lett Budapest első újra járható hídja. Mai Szabadság nevét is ekkor kapta – a kommunista ideológiával egyszerűen nem fért össze a korábbi uralkodói név. A vámházak közül a budaiak eltűntek, csak a pesti oldal épületei maradtak meg. Budapesten egyébként ezek az utolsó hidakhoz tartozó és ma is álló vámházak.
A Szabadság híd első felülvizsgálatát 1965 és 1968 között végezték el, hogy aztán 1969-ben lecseréljék a villamosvágányokat, és a híd megkaphassa a mai aszfaltburkolatát. Ezt követően a hidat 1980 és 1985 között teljesen felújították, modernizálták a világítását és a vágányait is. Eredeti zöld színét is ekkor kapta vissza. 1996-ban, a híd fennállásának századik évfordulóján a hidász szakma a Műegyetemmel és a Fővárossal egybeülve egy közös tudományos ülésszakot rendezett, ahol magasztalták az építmény mérnöki zsenialitását. Hízhatott is a híd mája. 2007-ben pedig egy 15 hónapig tartó felújítást végeztek rajta, aminek keretében műemlékileg rekonstruálták a hidat. A ma is látható diszkivilágítást is ekkor helyezték el rajta. 2009 óta a hídon kerékpárút is található.
A 2010-es években a Szabadság híd többször is reflektorfénybe került. Nemrégiben Kolodko Mihály gerillaszobrász egy kis Ferenc József-szoborral jutalmazta meg a hidat, ezzel is utalva régi nevére. Az amúgy is szép hidunk ezzel a szoborral kiegészülve még aranyosabb hatást kelt, amit a számtalan szerelemlakat is erősít. Ráadásul a Szabadság híd a fiatalok kedves találkozási helyévé is vált, hála a 2017 óta gyakran megrendezett Szabihíd nevű, az autóforgalmat és a villamosközlekedést egyaránt kizáró programnak.
Források:
- Sweet Bonanza Slot
- Slot Zeus Pragmatic
- Akun demo pg
- Slot Online
- Link Slot Gacor
- Bocoran Jam Gacor
- Depo Slot pakai OVO
- Taruhan Bola Online
